A weboldal a böngészési élmény javítása érdekében sütiket helyez el a böngésződben. Ha többet szeretnél megtudni a sütikről, hogy azokat miként használja az oldal, illetve adataid védelméről, tekintsd meg a sütikről szóló tájékoztató oldalunkat.
A sütik felhasználásáról bármikor tájékozódhatsz a weboldal bármely oldalának alján megtalálható hivatkozás segítségével.

Sörlexikon

A sörfőzési feljegyzések fontosságáról

A sörfőzés folyamatáról készült feljegyzések legalább olyan régóta léteznek, mint a sör maga. A Wikipédia adatai szerint az időszámításunk előtti ötödik évezredre datálhatóak vissza, Irán területén. Ezeknek a különféle feljegyzéseknek hála feltérképezhetővé válik a sör történelme, a különböző erjesztések kialakulása, valamint a főzés technikáinak és alapanyagainak trendjei. Egyesek még odáig is elmerészkedhetnek, hogy messzemenő következtetéseket vonjanak le belőlük a történelem egészére, összefüggéseket keresve történelmi események és a sörgyártás között.

 

A sörfőzdék szempontjából ezeknek a jegyzeteknek a fontossága az állandó minőség megtartásában keresendő, illetve az új termékek kifejlesztésében is szerepet játszanak. Egészen a főzés befejeztéig szinte lehetetlen megállapítani, hogy milyen lesz az alapanyagok összhatása egy sörben, így ebben a folyamatban a jegyzetek vezetésének kiemelt szerep jut. Olyan tényezők kerülnek leírásra, és a kész termékkel való összevetésre, mint a vízkezelés, a cefrézés, a hőfokok beállítása, a komló hozzáadása, illetve a kitűzött célirány. Az elkészült műremek karakterisztikáit ezen lépések összessége adja ki, így ha nem léteznének feljegyzések, akkor a főzés fejlesztésére irányuló törekvéseket sokkal nehezebb lenne valaha is elérni.

 

 

Ha historikus jelentőségű receptekről beszélünk, akkor a Staropramen Granát remek érv a feljegyzések elkészítésének szigorú betartása mellett. Ezt az eredetileg kifejezetten erős, a Plato skálán tizenötös értékkel rendelkező, borostyánsárga színű sört Michael Trnka találta fel 1884-ben. 1938-ban szüneteltették a gyártását, hogy aztán a rákövetkezendő években karácsonyra időzítve titokban újraindítsák ezt a vonalat. 1999-ben a Staropramen sörfőzde 130-ik évfordulójának részeként ismét kiadták a Granátot, illetve később 2000-ben is, mikor Prága megkapta az Európa Kulturális Fővárosa elismerést. Ezek az új verziók könnyebben fogyaszthatóak voltak, miközben hűek maradtak az eredeti gazdag ízvilágához.

 

Az emberi agy elképesztően sokrétű, az egyik legcsodálatosabb tulajdonsága pedig annak az illúziónak a keltése, hogy teljes biztonsággal vissza tudunk emlékezni egyes dolgokra. Ebbe a hibába minden ember rendre beleesik, így bizony a sörfőzők is. A sörfőzési feljegyzések azért léteznek, hogy kijátsszák az emberi természetet, biztosítva azt, hogy a jövő generációi bizonyosan jobb és jobb söröket élvezhessenek.